Fájdalom.

Végtelenbe nyúló kínzó fájdalom ,
Üresek az éjszakák s a nappalok.
Álmom, reményem elhagyott,
kezemet imára kulcsolom:
Felnézek az égre, felsóhajtok mélyen:
ISTENEM!
kérlek,ne hagyj elveszni végleg!
Nem tettem rosszat: csak Szerettem!
Fáj a szívem, fáj a lelkem,
most is Ő kell, most is őt szeretem,
ahogy csak ember szeretni képes!
Nélküle elveszek, nem élem életem,
add Őt nekem, Istenem!
nem kérek mást tőled!
Apaszd el könnyeim,
csillapítsd gyötrelmem,
hallgasd meg imámat,
Hozzád száll minden éjjel.
/Mildy/