Hozzád...

Hozzád akarok bújni, érezni illatod,

Míg a langy eső kint, halkan sustorog,

Elbújni karjaid közt, hajadba beletúrva,

Csókolni nyakadat, sohasem megunva .

Kezed szorítva, mint repkény a fát

Érezni a csendben szíved lágy ritmusát.

Hallgatni, hogy újra a nevem suttogod,

Átölelni téged s tudni, hogy akarod!

Álmodban, karodban, vad álmokra lelni,

Csókolni reggelig, karodban heverni .

Érezni, hogy bőröd a bőrömhöz ér

Míg hajnalt fest az égre a bíbor színű fény.