Mert van az, hogy vannak a világban szép,

a szemnek, léleknek tetsző dolgok..

és hosszú időn át, gyönyörködhet benne.. a szem - és a lélek.

Aztán jönnek olyanok, akik abban lelik örömét,

hogy sárba tiporhat mi szemnek, léleknek tetsző, és örömét leli benne.

Örömét leli abban, hogy szemed, lelked szenved.

és tudja, tudatánál van, mit tesz,és büszkén mosolyog.

Igen. Ezt akarta! Elérte!De ez nem komoly.

Ez a tette, még a játékok közé tartozik.

De vannak az életben komoly dolgok!

Talán az ilyen lelkű lények felelősek a háborúért,

mindenért, ami rombol, pusztít.

Mert örömét leli abban, ha egy árva kisgyermek szemébe nézhet,

kinek a sorsa megpecsételődött, őáltala.

Mert Ők abban lelik örömüket, mi Téged, engem, szenvedni késztet.

Pedig milyen szép volna a világ, ha nem rombolni,

hanem alkotni vágyna az ember!

Szépet alkotni!

(Vörösliliom)