Kijelölt ösvényen

Állok mindent megbánva

Erőltetett mosolyal álcázva fájdalmam

De mindegy már

A sors felém néz és gyötrőn kiállt

Tovább kell lépnem

A jövő lábnyomai már elöttem

Hátra nézek,a bűnös cselekedetek égnek

Sietnem kell,mert még a szemembe néznek

Mindegy már

A sors felém néz és gyötrőn kiállt

Megyek előre a kijelölt ösvényen

Melyről tudom végtelen

Reménykedek egy bujkáló kapuban

Ki talán beenged és megbocsájtást nyerhetek

Tudom ez csak egy vak álom

A semmibe vezet a sok lábnyom

De mindegy már

A sors felém néz és gyötrőn kiállt

SÁRFI GEORGINA