A reménytelen szerelem sokkal költőibb,

költői feldolgozásra sokkal alkalmasabb,

mint a boldog szerelem.

A költőt is sokkal jobban ihleti:

mert az ihlet legfőbb táplálója a vágy,

és az ember nem az után vágyódik,

aki mellette van,

hanem az után, aki messze,

elérhetetlenül messze van.

Márai Sándor