Vágyott Senkim

Mint űz, hajt vágyam hiába
Te egyetlen Senkim, szavadra várva
De ajkad kecsegtet némán, nevetve
S én játékod játszom kínomat feledve.

Édes rabomként őrizlek féltve
Soha meg nem kapva, fájva mindörökre
De magamnak akarlak, Te Senki, Te Minden
Hisz' tudom, Te vagy egyetlen kincsem.

S ha éjnek sötét leple borít
És veszett kutya szebb holnapért vonít
Tudnod kell, hogy virrasztok árván
Tobzódva lázban, jöttödre vágyván,

És harcol, és küzd, de elbukik szívem
Elsorvad az éj, s most már megértem
Nem teremsz virágot hívó kertemben
Csak nekem voltál, Te Minden, Te Egyetlen.