Soha nem bántam meg semmit,amit tettem,

Csak azt az egyet, engedtem, hogy elmenj.

Nem harcoltam érted,

nem tettem meg mindent,

Eleged lett, elmentél,

S én engedtelek...

Túl késő, hogy elmondjam,

mi az ami fáj, ami bánt?

Túl késő, hogy megkérdezzem,

mi lenne, ha folytatnánk?

Túl késő!

Nem kérdezek,nem is várok feleletet,

Nem teszem meg,

csendben leszek,nem akarom ,

hogy újra szenvedj!

Hiányzol minden nap, minden percben,

Hiányzik, hogy nem ölelsz már engem.

Hiányzik a mosolyod, a szemed,

A legjobban az, hogy melletted legyek.

Ennyi volt az, ami nekünk járt,

Nem lesz soha folytatás már.

Kétfelé visz az utunk,

Talán egyszer újra találkozunk..