Mágori Bea: ...Kulcs...

Ki vagy Te, ki az éj leple alatt

belopódzol az álmaim ajtaján?

Hogyan szereztél kulcsot a szívemhez?

hiszen elrejtettem egy hűvös éjszakán.

Bedobtam a kulcsot egy sötét verembe,

mert oly sok fájdalmat hozott életembe.

Átléptem a bánaton, s a kulcsot elfeledtem,

De Te rátaláltál és ez lett a vesztem,

Mert beléd szerettem.