Pálné Lele Ilona

Melegségre vágyom

Őszi tájat karcol szívemre a bánat,

tarka színű álmok immár tova szállnak.

Elfárad a parázs, dér könnye öntözi,

csipke takaróját dermesztőn rászövi.

Szürkeség vesz körül, elhaló remények,

őszi tájjal én is megpihenni térek.

Megpihenni térek, ó, mégsem nyughatom,

szememből a könnyem állandón hullatom.

Melegségre vágyom, szerelem virágra,

tarka nyárnak mohó tüzes sugarára!

Kérve kérlek Kedves, gyújtsd újra a parazsat,

hadd lángoljon szívem egy új életen át!