2010. márc. 28.


Kell nekem..

Kell nekem az érintésed,a bizsergető forróság
Kell nekem az a pici szellő,mit bőrömön érzek
mikor ajkad közelít,s szenvedélyem parazsát szítja
Kell nekem a tested illatának varázsa
amit érezni akarok párnámon,
amikor tovaröppensz a mindennapok kavargásába.
Kell nekem a bíbor köd s szédült zuhanás,
amikor ölelésed kéj bilincsébe vonaglik testem
Kell nekem a hangod dallama,
beszéded kelleme,logikus bölcselete,
ha megtépázott harci lelkem balzsamot kíván.
Kell nekem az álmom,melyben újra látom
amint kitárt karral vársz rám.

Nem kell az ébredés,nem kell a fájó mellkas,
és a keserű sóhaj,
inkább álmodom tovább...

Nincsenek megjegyzések: