Arany-Tóth Katalin : Falak mögött
És elfáradtál…
és ott maradt egy nagy lyuk,
ami folyton fáj.
De már nincs erőd…
sem hited…
sem elég szíved…
hogy merj szeretni…
Ezért inkább falakat építesz…
ahonnan kilátsz ugyan,
de be nem jöhetnek…
És elfáradtál…
és ott maradt egy nagy lyuk,
ami folyton fáj.
De már nincs erőd…
sem hited…
sem elég szíved…
hogy merj szeretni…
Ezért inkább falakat építesz…
ahonnan kilátsz ugyan,
de be nem jöhetnek…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése