Lukács György

Remények, és kétségek között élünk…nem tudjuk levetkőzni a múltunkat egy mozdulattal, mert nem lehet, de nem is lenne az jó…Remélünk, és kételkedünk…mert emberből gyúrtak bennünket…és ezekkel a kétségekkel, ezekkel a reményekkel kezdünk valami újat nap, mint nap, ezekkel a reményekkel, és ezekkel a kétségekkel kell élnünk, nap, mint nap…Ha kétségeink egy napon csökkenhetnének egymás által, akkor már elmondhatnánk: nem hiába ismertük meg egymást…