Komáromi János

fáj

nem várok mást
csak Téged
nem szól a dal
csak Néked
nem látok mást
csak Téged
nem hiszek másnak
csak Néked

nem gondolok másra
csak rád
nem haragszom már
csak bánt
nem mosolygok másra
csak rád
nem panaszkodom már
csak fájt

sohasem múlhat el az,
ami meg sem történt
sohasem feledhetem azt,
ami nem lett emlék

nem halványul a
sosem csókolt csókok íze
nem zuhan a múltba
meg nem élt percek gyönyöre

fáj a seb,
ami csak eshetett
volna rajtam

fáj, mert
akkor féltem,
mert gyáva voltam

fáj, mert vágytam,
mert álmodtam
róla ébren

fáj, mert
azért érdemes lett
volna élnem.