2011. nov. 28.


Szeretnék...
Szeretnék az inged lenni, hogy érinthessem bőrödet.
Akkor mindig veled lennék! Mámorító őrület!
Ujjaim úgy becéznének, mint nyári szellő, ha belekap,
Simogatva kényeztetném finom hajlataidat.

Szeretnék a könyved lenni, hogy láthassam a szemedet.
Soraimban elmerülnél, táplálnám a lelkedet.
Kezed szorosan ölelne, befészkelve - jó nagyon!
Aztán mellkasodra tennél, szívverésed hallgatom.

Szeretnék a párnád lenni, hogy érezhessem arcodat.
Reám hajtsad a fejedet, őrizzem az álmodat.
Altatódalt is dúdolnék, megnyugtatót, csendesen,
Boldogságban szenderegnél messze meseszigeten.

Szeretnék a fésűd lenni, simíthassam hajadat.
Kedveskedve - bontogatva ezüst színű kócokat.
Lassan, hosszan elidőzve nyújtanám a perceket,
Minél tovább élvezhessem magamon a selymeket.

Szeretnék a tükröd lenni, hogy mindennap lássalak.
Reggelenként megcsodáljam ébredező arcodat.
Amikor csak belém néznél, elmondhassam szüntelen,
Tiéd lenni minden vágyam! Olyan nagyon jó nekem!
Bíbor Kata

Nincsenek megjegyzések: