Kovács Kati:Kell, hogy emlékezz a múltra

Sötétkék ég borult reám.

Lehet, hogy magány ez csupán,

hogy évek óta

magányos lettem,

mióta elváltunk,

mi ketten.

Életem rosszabb a vártnál.

Tán nálam jobbat találtál.

Mi volt a bűnöm?

Máig azt kérdem:

mitől több ő nálam?

Nem értem.

Miért fáj még,

ami szép volt rég?

Minek az emlék,

ha szívembe tép?

Rég volt már,

mikor vártál rám,

hogy ködbe vésztél

egy éjszakán.

Pedig de szép volt az a nyár.

Szebb ennél nem is lesz talán.

A közös álmunk

sosem feledtem.

Oly’ boldogok voltunk,

mi ketten.

Remélem jobbat, találtál.

Életed szebb lesz a vártnál.

Mi volt a bűnöm?

Bár most sem értem,

mit szerettél rajta,

nem kérdem.

Miért fáj még,

ami szép volt rég?

Minek az emlék,

ha szívembe tép?

Rég volt már,

mikor vártál rám,

hogy ködbe vésztél

egy éjszakán.