2012. jan. 30.


Ruder Jana

Kettétört csillag...

Most kicsit a csendbe burkolódzom,
csak fákat hallgatok...
hagyom, hogy végig aludják álmukat
bennem a gondolatok.
Hasadó villámként vágott
létembe a felismerés,
kettétört csillaggá lettem,
s most minden szavam kevés...

Nincsenek megjegyzések: