Balázs László

A búcsú csendje

Ne húzd el gyorsan kezed.

Nem maradt már más,

A szavakat neked adtam

Neked adom most a csendet:

A sziget fáit a folyó partját

Az elakadt szavak helyét

Az első csók forró csendjét

S karodban a megnyugvást

Az ígéretet szemedben

A beszédes hallgatást

A tested csendjét, hol érzem szíved

Téli estét s nyári délutánt.

A kezemét és kezed csendjét

Simogató jelbeszédét

Az ölelés néma sóhaját

És szívem ütemében a csendet,

Azt a másodpercnyi halált.