2013. aug. 21.

Peter Taylor




Valami elveszett 

 Valami elveszett, de nem tudom, mi az
 Leégett kanóc és szétfolyó viasz 
A hófúvásban a láng megremeg, 
Valami eltűnt, valami elveszett. 

 Valami nem süt át a félsorok között, 
A hang ismét csak falba ütközött. 
Léket keres a vastag jég alatt 
És enyhülést egy fázó gondolat. 

 Tegnap kidobtam az összes kacatot,
 Mint a tudós, ki avatott 
Szemekkel a jövőt lesi meg:
 ,,Ez kacat, amazzal még sokra viszed.''

 Megvan ma mind a tegnapi rendben,
 Csak azt a valamit hova tettem?... 
A kinti ködben és a benti füsttel 
Nem tudom, mi tűnt el.

 Kerestem a szabad ég alatt. 
Szabad élni, s megfagyni is szabad.
 Kutattam a bölcs könyvek között,
 Nagy szavak és nagy szóközök. 

 Mindent láttam, de nem találtam, 
Pedig rend volt a szobámban.
 De meddig tart még, és hová vezet, 
Hová tűnt az, ami elveszett? 

 Már tudom, hogy hiába kérdem, 
S a kacatok közt csak lassan értem,
 Amit a semmi hiánya jelent: 
Valami elhagyott idebent. 

Nincsenek megjegyzések: