Csillagok...

Csillagok!
Fényetek elvarázsol, s újra érzem;

Szeretnék Én is Csillag lenni!

Szeretnék évmilliókig élni,

szeretnék a Hold csillogásában fürödni...

De valójában csak azért szeretnék csillag lenni,

hogy Téged megkeresselek Kedvesem!

S ha megtalállak,szeretnék ablakod elé szállni,

hogy beragyogjam Életed,

hogy Veled legyek mikor aludni térsz,

s, hogy fényemmel Én ébresszelek!

Én lennék a Te Csillagod,

figyelném minden mozdulatod,

széppé varázsolnám minden napod!

Éjjel vigyáznék álmodra,beszállnék szobádba...

Akkor végre visszanyerném emberi formám

Odalépnék hozzád, s arcod megcsókolnám

Leülnék ágyadra, s néznélek merően csodálva!

De újra felkel a Nap!

Ó, ez a gonosz, hát újra elriaszt Tőled!

Egy újabb nap Nélküled!

A Nap újra az Égre taszít,

s mire Te kinyitod gyönyörű szemed,

Én újra az Égen leszek!