2009. máj. 24.


Metzger Zsuzsanna


Te vagy...


Te vagy a valóság,
És Te vagy az álom,
Egyszerre vagy születésem,
És lassú pusztulásom.
Olykor lángoló tűz,
Néha fagyasztó hideg,
Egyszer Veled vagyok,
Egyszer meg nélküled.
Te vagy ki látni hagy,
S Te vagy ki elvakít,
Te vagy ki velem van,
S Te vagy ki eltaszít.
Olykor kedves vagy,
Néha pedig rideg,
Mindig veled vagyok,
S mindig nélküled.

Nincsenek megjegyzések: