2009. júl. 14.


Magdileona
Fényes énekű tekinteted ...


Kedves,
miféle mélységeket rejt
szemed sötét bársony tükre?
Mi ez a halk szív dallam -
most hallom csak, vagy tán örökre? -
mit küld felém nézésed,
mit hozzám reszkettet
fájón vágyó tekinteted?

Elviszem arcod, vele a szemed,
s a belőle sugárzó,
mágnes vonzású szempár-üzenetet...
Elviszem arcod forró tapintását,
vele mosolyod öröm ragyogását.

Halvány lélek szirmok őriznek meg
bensőmben magamnak téged,
s megmarad mindvégig-
ha nem leszel már nekem,
akkor is -fényes énekű tekinteted.

Nincsenek megjegyzések: