Szilus
Szótlan szeretnélek....
Mint nyári délutánok arannyal szőtt fénye
Alakodnak képe simulna szemembe
Néznélek hangtalan, ajkadra hajolnék
Arcod, s arcom között mosolyunk pihenne
Ha dallam lennél, lágyan dúdolnálak téged
Pillanatok ébresztgetnék szelíd szenvedélyem
Rejtelmes csend érkezését várva ölelnélek
Szavaim elhagynám – szótlan szeretnélek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése