Bittmann Anita: Félek

Félek, mint gyermek a sötétben,

Félek, mert már nem vagy itt velem.

Karod már nem ölel át,

S nem hallom ajkad hívó szavát.

Messze vagy, mint a csillagok,

És szívemben pont úgy ragyogsz.

Pont úgy, mint akkor a kapualjban,

Mikor ajkaink egybeforrottak.

Mint mikor először simultam hozzád,

S éreztem vágyad hívó szavát.

Azóta várom a percet, hogy elmondhassam neked,

Félek, ha nem vagy velem.