Kardos - Szabó Ferenc

Remény hangja

Könnycsepp gördül az arcomon,

Nincs, ki felszárítsa azt,

Hiányzik az édes hangod,

Hogy megnyugtass, hogy meghallgass.

Hiányod oly nagyon fájó,

Nem tudom, hogy hol vagyok,

Várok rád és rád gondolok,

Tudom most már, hol vagyok.

Remény és én együtt járunk;

Keressük az utunkat,

Nem akarlak elveszteni,

Mutass nekem kiutat.

Mondd azt, hogy van még remény,

S lehetek még melletted;

Tudom, hogy mitől félsz:

Hagy oszlassam el kételyed.