Kardos - Szabó Ferenc

Talán magány

Rám vár, mégsem talál rám:

nem felejt el, mégis magába zár.

Végleg megőriz, Veled együtt érez,

Elalszik már az éltető magány...

Alvó lényed álomra ébred:

vigyázza már törékeny léted.

Nem felejt és nem ereszt el,

egybeforr Veled amíg Én élek...