2010. febr. 7.


Kocsis Dániel

Viszonzatlan érzelmek

Viszonzatlan érzelem,
Ez jellemzi életem.
A lelkemet kiteszem,
Hiába adom mindenem.

A szerelem nem talált meg eddig,
Vagy ha közel is volt elsuhant, ennyi.
Életem lassan véget ér,
Így jártam, de ez most mit sem ér.

Mondják sokan a remény örökké él,
De az ember élete gyorsan véget ér.
Kit a szerelem nem talál meg,
Az elveszett és a lelke soha nem gyógyul meg.

Viszonzatlan érzelem,
Ezzel leírtam egész életem.
Ha jön a vég a barátoktól elbúcsúzok,
Nem fognak hiányolni engem...lassan elmúlok.

Nincsenek megjegyzések: