Gabriel Garcia Márquez
"Mennyi mindent el tudunk viselni egymásba kapaszkodva, és milyen magányosak, céltalanok vagyunk, ha nincs egy kéz, amelyik simogat, ha nincs egy szempár, amelyik azt sugározza -a gondok, bajok közepette is-, hogy fontos vagy nekem..."
2 megjegyzés:
"...milyen magányosak, céltalanok vagyunk, ha nincs egy kéz, amelyik simogat..."
Mennyire igaz,mennyire más az élet mikor foghatunk és magunkévá érezzük azt a simogató kezet...
Blogodat mindig csodálattal olvasom,gyönyörű versek és gondolatok tára.
Ernest
Köszönöm szépen.
Igyekszem széppé tenni,bár kicsit fájdalmas gondolatok.
Továbbra is szeretettel várlak blogomon.
Megjegyzés küldése