Kormányos Sándor :Már hallom...

Már hallom a dalt mely reszketeg
vágyakból nyíló furcsa ének,
feljajdul itt bent, s félelemmel
tölt el az érzés: Újra élek...

Az ami elmúlt újraéled,
első sóhaját melengetem,
s dermedt rügyekből bomlik újra,
míg várom, hogy megtörténj velem.

Tudom, fájni fogsz, ettől félek,
de érted jajgat, sír az ének...