Kovács Anikó :Úgy hiányzol

Olyan üres a város,
pedig mennyi itt az ember!
De te nem vagy köztük,
s ezt én nem viselem el.
Hogy tud fájni minden új nap:
- nélküled, Kedvesem -,
oly lassan vánszorog minden óra, s
bánatom batyuja egyre nehezebb,
mindegyre súlyosabb:
terhét már alig-alig bírom.
Annyira hiányzol,
ezt elmondani sem tudom...