Sziklai Frigyes

Hajnali fény

Hajnali fény gyenge még,
álmot űz és felderít,
lábaidhoz szőnyeget terít.
Puha köntös,
finom szövet,
simogatva Téged szeret.
Szemedbe néz,
Rád mosolyog,
a szíveddel együtt dobog.
Eljátszik arcodon,
megtalálja ajkadat,
s vele suttog szavakat.

Hajnali fény, ha megfogod,
széppé teszi a napod.
Elkísér, vigyáz Rád,
mosolyra húzza a szád.
Ma reggel én küldöm Neked,
s ha majd este látom szemed,
hogy csillog benne még a fény,
tükrében megfürdöm én.