Sziklai Frigyes

Jogom van hallgatni...

Jogom van hallgatni,
üres mondatok,
kedves mosollyal
hibáim sorolod.

Jogom van beszélni,
de a szó elfogyott,
szándékom nem érted,
s tán nem is akarod.

Jogom van kérdezni,
a válasz ugyanaz,
számtalan indokkal
ellenem szavaz.

Jogom van rád nézni,
szemed rám nem ragyog,
rebbenő árnyék,
a fény megkopott.

Jogom van érezni
csábító illatod,
ölelő árnyékkal szült
parázna gondolatok.

Jogom van megfogni,
ottfelejtett kezed,
mozdulatlan szó:
Most már engedjelek.

Jogom van elmenni,
de nem akarok,
remegő szám
szerelmet gagyog…