Miértek

/Levél Neked/

Rossz csillagzat alatt születtünk, Te is, én is,
utunk néha keresztezte egymást mégis.
Adni akartam Neked mindent: szerelmet,
örömet, bánatot, álmokat, vágyakat, életet,
mindent, mi én vagyok, Neked nem kellett...

Nem volt más bűnöm, csak az, hogy szerettelek...
és nincs más bűnöm, csak az, hogy szeretlek...
és nem lesz más bűnöm, csak, hogy szeretni foglak...
hisz feledni soha nem tudlak...
és már nem is akarlak...

Mondd, miért fáj nekem, ami nem volt enyém?
miért fáj nekem, hogy nem vagy velem?
miért fáj nekem, hogy mások boldogok?
miért van az, hogy mégis csak mosolygok
még ha fáj is a képmutatás?

miért érzem még mindig a hiányod?
miért vágyom folyton látni az arcod?
miért fáj, hogy érted nem harcoltam?
miért bánt, hogy egy álmomat feladtam?
miért érzem magányosnak magam?

Tudom: a miértekre választ nem kapok,
mégis vágyom látni az arcod,
vágyom a nekem szóló mosolyod,
vágyom egy percre a csókod, az ölelésed,
hogy egyetlen pillanatra boldog legyek Veled...