Kardos András: Harmatban fürdik ...

Könnyek hullanak, pirkad.. dereng.
Tompán csillanó gyöngyszemek...
Meséljetek!... óh, Róla meséljetek.

Távoli, messzi vidék kit rejt előlem,
Kedvesemről küldjetek hírt nekem.
Könnyeitek hűse csók homlokomon.


Az Idő - közömbös - felettünk elhalad,
Csókod édes íze lázas ajkamon marad.
Harmat a fényben felszáll, égre fakad.
Szivárvány! Szép csoda, mint Te vagy.

Erősödj! .... pislákoló reményem fénye,
Távoli Kedves! arcodon könnycsepp ne
Csillanjon, üzenetem harmat permete,
Álmom vágya, éltető szó .... örökre Te.