MONDD, GONDOLSZ-E RÁM

Mikor egy Este, otthon egyedül talál,

Az ablakon kinézel, de semmit se látsz -

Mondd, gondolsz-e rám?

Mikor a napok léggömbjéből az idő elszivárog

És elfelejtett szavak után nem fordulsz már vissza

Mondd, gondolsz-e rám?

Megteszel mindent - úgy csinálsz, mintha élnél,

Órádra nézel, elrohansz mielőtt sírásra

Görbülne szád - mondd, gondolsz-e rám?

Mit elvettél magadtól -

Nem kapod ajándékba vissza -

Imád az Égbe, hallgatásod a Földre száll -

Mondd, gondolsz - e rám?

S mikor tavasszal nyílnak az erdei virágok,

Magadat a tükörben oly öregnek látod -

Mondd, gondolsz - e rám?

Tested áruként a holnapnak kínálod

És napról-napra árulod el titkaid másnak -

Mondd, gondolsz - e rám?

Mikor szerelmes kutyák vonyítanak az éjben,

Te egyedül gömbölyödsz fészkedbe

Mondd, gondolsz e rám?

Egyszer majd tudod, szép lesz újra minden.

Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben

Igaz lesz minden szó a csókok szívhez érnek

S a madarak, messzi délről lassan hazatérnek

S én várni fogok, mert várni kell,

Arra: aki nem jön el.

Fáradt éjszakában tudod álmatlan a csend,

De hajnalban a derengés új reményt üzen.

Éhes madár a reggel, az emlék megpihen

Akit az éjjel vártam nem jött ma sem el."