Kovács Daniela - Szobám magányában

A faggató alkony magához ölel

és simogat a bársonyszínű csend

hullt faleveleket sodornak a szelek

szívem lüktetése a semmibe üzen

lehunyt ablakszem-redőnyök mögött

szobám magányában sóhajom elhal

vágyamat préselem soraim között

és hiszem, hogy egyszer talán rátalálsz...