Kun Magdolna

Tagadj meg!

Ha tagadásra ítélsz, hát tagadj meg engem,

van az úgy, hogy néha én is megérdemlem,

de ha netán azért tagadsz, mert szeretlek téged,

soha ne adj esélyt a tagadásnak, kérlek,

mert a megtagadott érzéssel átkot hord a szív,

s a benne lévő gyűlölet is fellázadást szít,

és ha a gyűlölet fellázad az igaz érzés ellen,

értékét veszti minden, miért élni mertem.

A megtagadás olyan, mint a csőre töltött fegyver,

szánt szándékkal öl, mibe belehal az ember.

S ha majd én is vesztes leszek az érzések felett,

tedd meg értem azt, hogy tagadva szeretsz