Zágorec-Csuka Judit - Szerelmes vers

Egyszer eljön a te pillanatod is,

mosoly lesz arcodon, mosoly lesz

arcomon, simogatom kezed, simogatod

kezem, szél lebbenti majd őszülő hajad.

Egyszer eljön az én pillanatom is,

a beteljesülés pillanata, angyal

leszek arcodon, betakarlak szárnyaimmal,

lebegek, hogy te is lebegjél a Naphoz.

Egyszer eljön a mi pillanatunk is,

esőtől ázunk, fázunk, kékül el ajkunk,

ölelésünktől emelkednek hegyek, háborognak

tengerek, őrlődnek fel sziklák, kövek.

Egyszer majd egymásé leszünk,

ha az árnyak elégnek, meztelen lesz

a tenger, a mi tengerünk, hogy aranyban

ezüstben fürödjünk meg benne, utoljára.