Kovács Daniela - Mondd, Édesem, ha hirdetni akarlak...

A márciusi hajnal csábos bíborában

dallá ringatom asszonyvágyamat

szóba elegyedek az integető fákkal

de téged elrejtelek, meg ne lássanak.

Dús gyönyörünkről mesélek a szélnek

s visszacsillog elevenen arcomon a tűz

a foszló sötét örül a vágykeltő beszédnek,

majd lágy fuvallatként karjaidba űz.

Szél-pengette hangján kíváncsian faggat

folyvást rólad kérdez a százszínű világ

mondd, Édesem, ha hirdetni akarlak

gondolod, hogy titkunk hevét kibírják?