Hallai Roberta

Üres szavak

Egy idegen voltál,

barátom lettél,

semlegessé váltál.

Útjaink elváltak,

te már rég más vagy,

ahogyan én.

Nem érzek semmit

nem fáj, mert

számítottam rá.

Önzőség mocska,

kétszínűség kórja

fertőzi lelketek.

Rosszindulat harap

a baráti szívbe

s elmarja azt.

Nincsenek könnyek

meg ölelések

és bocsánat.

Nincsenek titkok,

beszélgetések,

vagy mégis:

felszínes semmik,

üres kis szavak

visszhangja.

Viszlát? Nem.

Búcsúnk is hamis.

Elillan ez is.