Sziklai Frigyes
Szó

A szó, szerelem sután hangzott számból,
Megkopott az íze, elmaradt a mámor.
A változás lassú volt, észrevétlen,
S most úgy érezzük, egyikünk sem vétlen.

Mekkora láng kell, mi újra elvarázsol?
Mennyi szó, mi nem hangzott még máskor?
Hogyan mondjam ezerszer újra és újra?
S várjam válaszod, hamvaimba hullva.

Parányi szó csak, mi mindent megváltoztat,
Mennyekbe juttat, s pokolra kárhoztat.
Kicsinyke szó, de túl nagy az álom,
Hogy remegõ testedet karjaimba zárom?

Ne félj kedves, nem mondom ki másszor,
A szót úgy, hogy el nem varázsol.
Nem fogom hiába kimondani sosem,
Szerelmünk ezután oldhatatlan legyen.