Szememből hull a könny, ha arra gondolok,
elveszítlek egyszer, hiába harcolok.
Reád gondolok, ha egyedül vagyok,
elgondolom: hogyan lehetnénk boldogok.


Tenyerembe hajtom bánatos fejemet,
lassacskán letörlöm hulló könnyeimet.
Elhullik a könny, de a bánat marad,
kesergő szívem lassan már megszakad.