Mayer Zsófia
Búcsúszóul
Ülj ide mellém,
de ne szólj semmit!
Tudom, már nem érdekel...
De hallgass meg ennyit!
Mindent, mit hittem,
elmosta az eső.
Hogy sírni kezdj;
most már túl késő!
Előtted az út
kétfelé ágazott:
egy szó nélkül elfogadtam,
hogy a jövőt választod.
Mint a véres rongyot,
úgy dobtál el,
ne kérj bocsánatot!
Most már nem kell...
Nem voltam és nem is vagyok,
csak terhelő koloncod,
az élet mellékvágányain
elveszetten bolyongok.
Sorsod szappanoperájából
hamar kiírtál engem,
egy elfeledett emlék,
én csak a múlt lettem...
2 megjegyzés:
Kedves Ildy4
Mért tűntem el Őket szoktam olvasni rovatodból?
Írtam e-mailt is, de nem értelek el!
Baráti szeretettel:
hifimiki
Kedves Ildy!
Mért nem válaszolsz? Megharagudtál rám?
Miért hagytál el?
Miki
Megjegyzés küldése